Szentbékkálla - Kötenger

Szentbékálla a Káli-medence ékköve, a medence északi, a Boncsos tető, a fekete hegy, Sátorma-hegy által körbefont térségét foglalja el. A falu nevének első fele attól a Szent Benedektől származik, akinek szerzetes fiai a legtöbbet tettek a Kál és Vérbulcsú ivadékok megmentéséért, s amelynek első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték. Szentbékkálla, Köveskál, Salföld, Kővágóörs mellett a hajdan nagyobb kiterjedésű, de az évszázadok folyamán malomkőfaragásra felhasogatott kőtengerek maradványai Európa-szerte híres geológiai értékek. A legszebb közülük a szentbékkállai kőhát zömmel eredeti állapotban megmaradt sziklasorozata. A kőtenger úgy keletkezett, hogy a vulkanikus utóműködés idején ezen a vidéken hévizes források törtek föl, és a forró víz az itt található fehér homokot kemény kőhalmazzá cementálta, ragasztotta össze, amit a szél, a csapadék, az erózió tovább formázott.  Ebből jöttek létre a különböző alakzatok, sziklák, innen e kővidék megkapó változatossága. Mintha óriás járt volna e tájon, aki rossz, vagy jó kedvében gigászi kődarabokat hajigált. Találunk itt egy óriási kőtömböt, amire egyszerűen muszáj felmászni! Elképesztő érzés, amikor a több tonnás, ősi kőtömb akár egy ember súlyától is megmozdul. Ez a kőtábla olyan szögben áll, hogy ilyen kis terhelés is elég ahhoz, hogy megbillenjen. Igazán lenyűgöző ez az ingatag, labilis óriás. Ez tehát, a híres szentbékkállai Ingó-kő! Kőtengert nemcsak az időjárás alakította, hanem a sziklák egy részét bányászták is. A fű és a tarka virágok közül fel-felbukkanó kvarchomokkő sziklák nemcsak a mezőn, az udvarokon is feledhetetlen látványt nyújtanak. A sziklák kis mélyedéseiben növények virulnak.

      Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                             Vissza Szenbékkálla főoldalára

             További képek az alábbi slideshow-ban                                                                                     Alaprajz-képek