Kabold 2009.

A kaboldi vár (Castrum Kabold) 1222 és 1229 között épült, amikor a vidék a Posa család birtokában volt. 1278-ban a vár – Zerky Jakab és László vezetésével – sikeresen ellenállt Ottokár cseh király támadásának. 1280-ban Kabold a Csák Márk főispán fiainak ajándékozta a várat. 1281-ben Albert osztrák herceg Nagymarton közelében legyőzte a magyar sereget és elfoglalta Kabold várát, amely azonban tíz évvel később, az 1291-es megegyezés értelmében visszakerült a magyar koronához. Róbert Károly 1319-ben Nagymartoni Pálnak adományozta a községet. Fraknói Vilmos 1441-ben Albert osztrák hercegnek zálogosította el a várat. Mátyás király által 1466-ban nemesi rangra emelt Weispriach János vejére, báró Csoron Jánosra szállt a tulajdonjog. 1629-ben drámai esemény színhelye volt a vár: heves nézeteltérés után a várúr fia agyonlőtte a sógorát, Zay Zsigmondot. A kaboldi vár ekkor Kaszaháczy Joó János birtokában volt. Az országgyűlés követelésére 1638-ban Kabold visszakerült a magyar koronához és a vár az Ipolkéri Kéry-család tulajdonába jutott. Kéry János 1642-ben bárói rangot kapott. 1670.április 16-án a Habsburgok ellen szervezkedő Zrínyi Péter és Frangepán Ferenc Kaboldon szállt meg. Kéry Ferenc erről jelentést tett az udvarnak. A császár hálája nem maradt el, a Kéry-család négy évvel később megkapta a grófi címet. Herceg Esterházy Pál 1704-ben vásárolta meg a kaboldi uradalmat. 1707-ben, a Rákóczi elleni hadjárat idején osztrák katonaság szállta meg a várat.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                 Vissza Kabold főoldalára

További képek az alábbi slideshow-ban                                Alaprajz-képek