Sárfenek
(Élesszeg )
A
környék az Árpád-kor korai századaiban
magyar érdekeltségű terület volt. Mannersdorf
és a közel Hof nevű település 1208-ban III.
Aribone Bothe mosoni ispáné volt. A vár neve az
1376 óta Magyarországon élő, rajna-pfalzi
származású Johann v. Scharfeneck nevével
bukkan fel először. A vár építése
két fiának, Friedrichnek és Hermannak a
nevéhez fűződik, 1390 után. A vár Ausztria
felé magyar határvár volt. A Scharfeneck
család 1416-ban kihalt, ezután a várat és
birtokait Kanizsai István vette zálogul. A
továbbiakban sűrűn váltották egymást a
birtokosok. 1417-ben Ulrich Wolfart özvegye és két
fia, később Wolfart Pál következett. 1440-ben a
birtok már Bazinié lett, aki azonban 1450 előtt
Kápolnai Lászlónak zálogosította el.
További nevek még: Pottendorfi György, Széchy
Miklós, Bertold Ellenbach v. Eberau, Siegmund v. St. Georgen,
gróf Pösing család. 1470-ben Mátyás
király 6000 magyar aranyért eladta a hírhedt
zsoldosvezérnek, Ulrich v. Grafeneggnek, aki hol
Mátyás királyhoz, hol pedig III. Frigyes
császárhoz húzott. 1529-ben török
portyázó csapat pusztította el Mannersdorfot, de a
vár sértetlen maradt. 1558-ban
építették körbe a falra a
gyilokjárót a lőrésekkel. Közben 1555-ben
villámcsapás érte az öregtornyot és
leomlott a felső része. A birtokosok azonban ezután
már nem a várban laktak, hanem Mannersdorfba, a ma is
álló kastélyba költözködtek.
Scharfeneck vára ugyan elvesztette a jelentőségét,
de a környék lakóinak veszély esetén
menedékül szolgált. 1683-ban törökök
pusztították el Mannersdorfot, de a lakosság a
várba menekült és többszöri
felszólításra sem adták fel a várat.
1704-, 1705- és 1708-ban a kuruc portyázók ellen
jelentett menedéket. Scharfeneck vára ezután
végleg magára maradt , a kerek 300 év alatt sokat
romlottak a falak, de sok részletében még ma is a
viszonylag jó állapotban fennmaradt várromok
közé tartozik.
Kattintás a
kisképre a nagykép
megtekintéséhez
Vissza a külföldi
várak oldalára
További képek az alábbi
slideshow-ban
Alaprajz-képek