Nagykemlék

A vár egy Vuklanec-nek nevezett meredek sziklán helyezkedik el, mely két szomszédos hegycsúcs leomlásából jött létre. Kemlék középkori vára, szinte biztos, hogy nem egyszerre épült fel. Egyes feltevések szerint, talán már a római birodalom uralma idején is létezhetett, mert a felsővár sokkal régebbi, mint a mára már teljesen romossá vált alsó rész. Először 1243-említi IV. Béla egy oklevele, melyben hangsúlyozza, hogy a tatárjárás ideje alatt, milyen fontos menedékhelynek számított. V. István 1270-ben Roland szlavón bánnak ajándékozta. A XV. század elején még királyi birtok volt. Zsigmond felesége, Cillei Borbála irányítása alatt állt. Ezután Albeni zágrábi püspök kapta meg. Halála után is a püspökség kezén maradt egy ideig. 1438-ban Habsburg Albert, Brankovics Vuk szerb despotának ajándékozta. Később Mátyás tulajdona, aki Egervári Lászlónak adta, majd a király halála után fia, Corvin János örökölte. A XV. század végétől a XVII. század elejéig az Alapi család a tulajdonos. Mivel a felső vár eléggé megközelíthetetlen volt, a későbbi tulajdonosok, más székhelyről irányították Nagykelméket, így a vár lassan omladozni kezdett. Az utóbbi évek helyreállítási munkálatainak köszönhetően, meglehetősen pazar látványban van részük a látogatóknak.

     Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                               Vissza a külföldi várak oldalára

További képek az alábbi slideshow-ban         Alaprajz képek