Bozók 2008.

Bozókon 1124-31 között Szt. László király sógora, Hont-Pázmány nembeli Lampert ispán bencés monostort alapított Szt. István király tiszteletére. 1180-1181-ben a monostort a premontrei kanonokok kapták meg. IV. Béla király a monostor népei feletti bíráskodást az országbíró kizárólagos hatáskörébe utalta. A bozóki prépostság évszázadokon át fontos helyet foglalt el a vármegye történetében. 1433-ben a husziták pusztításai dúlták fel a községet. A mohácsi vész után 1530-ban, Balassa Zsigmond a hajdúival elfoglalta a bozóki kolostort, a rendházat erőddé alakíttatta át és abban hajdúkat helyezett el. Az erődítési munkálatok befejezésének idejét mutatja a kapu melletti őrszoba kandallójába vésett évszám: Bozók várát és az ahhoz tartozó földeket Balassa Zsigmond a nejére, Fánchy Borbálára, ő viszont 1562-ben rokonára, Dennai Fánchy Györgyre hagyta. A Fánchyak közel egy évszázadon át uralták Bozókot. Később, a Fánchyak után, zálog révén részük volt a bozóki birtokban még a Szelényi, Bori és Balog családoknak is. 1678-ban Thököly Imre egyik tábornoka, gróf Balassa Imre bevette Bozók várát, lefejeztette az udvarbírót és Móra István várnagyot, utána pedig felgyújtatta a várkastélyt. Thököly bukása után Bozók vára Szelepcsényi György érsek birtokába jutott. A hajdani várkastélyt a 20. század elején uradalmi cselédlakásul használták. A templom és az annak északi oldalán épült 15. századi konventház a második világháború végén teljesen elpusztult. Az egész várat széles vizesárok fogja körül, a kapuhoz fahíd vezet. A vár falai minden oldalon kb. 85 méternyi négyszöget zárnak körül, a falak sarkait hatalmas tornyok erősítik. A falon belül emeletes, de viszonylag alacsony épületek romja áll. Az egyik épületszárny közepéből hajdan kimagasló őrtoronyból már csak falcsonkok láthatók.

 Kattintás a kisképre a nagy megtekintéséhez                                       Vissza Bozók főoldalra

       További képek az alábbi slideshow-ban                                   Alaprajz-képek