Dévény

Az 1241-42-es tatárjárás után, de még 1271 előtt a Morva és Duna folyók találkozásánál királyi parancsra erős kőfalakkal és öregtoronnyal megépítették a várat. 1271 áprilisából maradt fenn első írásos említése, amikor II. Ottokár cseh király seregével elfoglalta Dévényt. 1301 és 1323 között osztrák igazgatás alatt volt, 1323 után a pozsonyi királyi ispán felügyelete alatt állt, majd 1386 és 1389 között a cseh őrgrófok tulajdona lett. Zsigmond király az osztrák Lessel Hering bárónak adta zálogba, akitől 1414-ben Garai Miklós kiváltotta. 1444 előtt III. Frigyes német király serege megszállta Dévényt is. Az osztrákok uralták az 1450-es békekötésig. 1481-ben a királyi Kamara kezelésébe került át. Hunyadi Mátyás, a Bazini és Szentgyörgyi famíliának adományozta. A XVI. század elején az ország egyik leggazdagabb főúri családja, a Báthoryak szerezték meg a váruradalmat. Kihalván a Báthoryak ecsedi ága, a Habsburg uralkodó kezébe került. 1609-ben a Keglevich grófok, 1621 után a Palocsay família zálogát képezte, majd 1635-től a dúsgazdag Pálffy grófi családhoz kötődik a története. 1701-ben elkerülte a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot. 1711 után Dévény vára, bár jól felszereltnek és őrséggel ellátottnak számított, de elvesztette katonai fontosságát. 1809-es esztendőben a Habsburg császár és király ellen hadjáratot viselő francia katonaság puskaporral felrobbantotta. Többé nem építették újjá, falai fokozatoson romlottak.

    Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                       Vissza a külföldi várak oldalára

További képek az alábbi slideshow-ban                                       Alaprajz-képek