Kapi

Az országot romba döntő mongol invázió után IV. Béla király utasítására kővárakat emeltek, így feltehetően Kapi várát is ekkor építették kőből. A XIV. század elején Aba nembeli Amadé nádor fegyvereseivel elfoglalta, az ő fiaitól az 1312-es rozgonyi csata után szerezte vissza a győzelmet arató Anjou Károly Róbert király. Egykorú forrásból ismert, hogy 1314-ben a fellázadt Henrik sárosi ispántól ostrommal vették el a királyi csapatok az erődítményt, amit a győztesek leromboltak. Néhány évtizedig elhagyatott a vár. 1347-ben Anjou Lajos király Poháros Péter bárónak adományozott, azzal a kikötéssel, hogy nem építetheti újjá a romokat. Erre csak 1410 után került sor, mikor Luxemburgi Zsigmond király Kaproncai Miklós báró fiának, Andrásnak adta oda, várépítési engedéllyel együtt. A XVI. században vár kimaradt a hadászati korszerűsítéséből, nem épültek ki a tüzérség elhelyezésére alkalmas védőművei, az ágyúbástyák. Utolsó katonai szerepét a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején játszotta. 1709-ben a kuruc helyőrsége felgyújtotta az épületeket. Az 1711-es szatmári békekötés után visszakapta régi tulajdonosa, a Kapy família, akik újjáépítették az üszkös falakat. Rövidesen azonban elérte a végzete, az 1715-ös pozsonyi országgyűlés elrendelte a lerombolását, melyet a helyszínre érkező zsoldosok hajtottak végre.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                  Vissza a külföldi várak oldalra

   További képek az alábbi slideshow-ban                                  Alaprajz-képek