Torna 2008.

Luxemburgi Zsigmond 1357-ben adott engedélyt a vár megépítésére a Tekes nemzetségnek. 1406-ban a várbirtok visszakerült a királyi Kamara kezelésébe. Rövid ideig a lengyel Moscic báró zálogát képezte, majd 1409-től özdögei Besenyő Pál és berencsi {Tornai} István nemes urak tulajdonába került át. 1435 végén az uralkodó lefoglaltatta, és magának ítéltette a birtokot. Zsigmond rövidesen a feleségének, Cillei Borbála úrnőnek adta át, kitől 1438-ban az új király, Habsburg Albert elkobozta és jogos tulajdonosának, Tornai István bárónak adatta vissza. 1476-tól a Bebek család szerezte meg. 1566-ban Habsburg Ferdinánd király serege megostromolta és elfoglalta Torna várait. A várbirtokot a Mágóchy és a Káthay famíliák kapták adományul. Maga az erősség, bár tulajdonosai igyekeztek fejleszteni a korszerűbb, ágyúkkal vívott hadviselésnek megfelelően, nem számított nagyobb hadászati fontosságú helynek. 1605-ben Bocskai István felkelő hajdúi, majd 1619 – 1626 között Bethlen Gábor erdélyi fejedelem csapatai előtt nyitott kaput a kis létszámú helyőrség. 1671-ben Káthay famíliától elkobzott erődítménybe császári zsoldosok vonultak be, kiktől 1675-ben bujdosók foglalták el. Strassaldó császári generális azonban még az ősz folyamán visszafoglalta. Három évvel később, mikor Teleki Mihály serege a vár alá érkezett, az őrség magyar katonái felkoncolták a német zsoldosokat és átadták az erdélyieknek a posztot. Schultz császári generális csapatai harc nélkül szállták meg a kurucok által kiürített várat, amit Habsburg fegyveresek puskaporral több helyen is felrobbantottak. Az így használhatatlanná tett várát többé nem említették meg a hadi krónikák lapjain.

     Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                               Vissza Torna főoldalára

     További képek az alábbi slideshow-ban                                                          Alaprajz-képek