Buják

A vár legkorábbi része, az öregtorony a tatárjárás után épülhetett. Első okleveles említése 1303-ban volt. 1317-ben Ibur fia István ostromolta sikertelenül a Csák nembeli I. Péter fia III. Máté főlovászmester nádor parancsára.  1386-ban Garai Miklós nádor Mária királynétól adományként megkapja, majd 1393-ban az adományozást Zsigmond király megerősíti. Ezután rövid ideig a Pásztohi családé. 1424-ben Zsigmond király feleségének, a királynénak adományozza a várat. 1438-ban Albert király elveszi Borbálától és Báthori János fia, István országbírónak adja. 1528-ban Szapolyai János király Werbõczy Istvánnak adja. 1551-től Báthori András birtoka, aki megerősíti és kijavítja a vár falait. Az északi rondella is ekkor épülhetett. 1552. júliusában Ali budai pasa ötnapos ostrom után elfoglalta. 1593-ban Tiefenbach Kristóf kassai kapitány és Báthori István országbíró visszafoglalja. 1605-ben Bocskai István erdélyi fejedelem csapatai megszállták. 1606-os bécsi béke alapján visszakerült a király kezébe. A Báthori család kihaltával a Várday család és Bosnyák Tamás füleki kapitány birtokába jutott. 1663-ban a török újra elfoglalja. Később Balassi Imre gyarmati kapitány vezetésével magyar csapatok foglalták el a várat, de még abban az évben Martuzán aga , hatvani parancsnok ostrom alá vette a várat, amelyet Berczely János várkapitány feladott, a szabad elvonulás feltételével. Ezután a várat még kijavították, de valószínűleg 1666-ban a törökök felrobbantották. Az 1683. évi hadjáratokban már jelentősége nem volt.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                      Vissza a Magyarországi várak oldalra

További képek az alábbi slideshow-ban                  Alaprajz-képek