Csesznek

A vár romjaiban is lenyűgöző. A Bakony szívében, erdőkkel körülölelt tájon fekszik, a Cuha völgyében. Építésének pontos ideje nem ismert. Feltehető, hogy IV. Béla engedélye alapján az itteni birtokos Csák nemzetség építtette, a tatárjárást követően. Első ízben egy 1300-ban kelt oklevélben említették. Zsigmond király 1392-ben Garai Miklós bánnak és testvérének, Jánosnak adományozta. 1483-ban Szapolyai István tulajdona lett. Szapolyai halála után fia, a későbbi magyar király, János örökölte, aki 1526-ban Török Bálintnak adta. A török elleni harcok idején végvár lett. Eredménytelenül ostromolták, de Győr és Veszprém eleste után az őrség harc nélkül feladta. 1622-ben a nikolsburgi béke alapján császári birtokká vált. III. Ferdinánd eladományozta a cseszneki uradalmat, amely 1645-ben az Esterházy család tulajdona lett. Ők építették fel a ma is látható várat. Később ismét császári kézre került. II. Rákóczi Ferenc csapatai 1704-ben foglalták el. A szatmári békekötés után, a hadijelentőségét vesztett vár, az Esterházy család birtoka maradt. 1820 körül villámcsapás okozta tűzvész pusztította el, birtokosai elköltöztek, azóta lakatlan.

      Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                 Vissza a Magyarországi várak oldalára

      További képek az alábbi slideshow-ban                                                                                 Alaprajz