Diósgyör 2020.

A XIV. század elején az Ákos nembéli Ernye fia, István nádor – diósgyőri kúriája mellet egy sziklán – ovális alakú kővárat építtetett, amelyet Újvárnak neveztek. 1316-ban a nádor halála után lázadó fiaitól Károly Róbert elkobozta. A király többször eladományozta, végül felesége, Erzsébet királyné szerezte meg, akitől fia, Nagy Lajos cserével szerezte meg. A XIV. század második felében, Nagy Lajos király zárt udvaros, négy saroktornyos gótikus várpalotát építtetett az általa lebontatott régi vár helyén. Nagy Lajos lengyel király is volt, ezért a Krakkóba vezető út közelében fekvő várat gyakran használta. 1244-ben Zsigmond király feleségének, Borbálának adta, majd a középkor utolsó századaiban hat királyné birtokolta eljegyzési ajándékként. A XVI. század elején a várat felújították, köré erős külső falat és széles vizes árkot építettek. 1536-ban Szapolyai János Gyarmati-Balassa Zsigmondnak ajándékozta, aki Ferdinánd király uralkodása idején is birtokolta. Feltehetően Ő építette a belső vár sarkaira az ágyúk elhelyezésére szolgáló rondellát és ötszögű bástyát. A vár a XVI. század második felében gyakran gazdát cserélt, majd a tizenöt éves háborúban egy időre török uralom alá került. 1605-ben azonban már újra magyar kézen volt. A vár 1673-ban leégett és ezzel megkezdődött fokozatos pusztulása. Ebben az évben egy kuruc csapat foglalja el, akiket a következő évben csak ostrommal tudnak kiverni a várból a császáriak, akik 1678-ban megbontották a védőműveket. A XVIII. Század végén már romokban állt. 1953 és 1973 között helyreállították nagy részét, vármúzeum és sok rendezvény színhelye.

                                       Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                             Vissza Diósgyőr főoldalra

                                                           vábbi képek az alábbi slideshow-ban                    Alaprajz képek