Döbrönte 2009.
Döbrönte
környéke a hatalmas Csák nemzetség õsi
birtoka volt, az ugodi vár uradalmához tartozott. Az
ugodi Csákok utolsó férfitagja, a
szerzetessé lett Móricz, 1320 előtt e birtokot
Tördemici Fehér Pálnak adta el, akitől 1330-ban a
Szalók nemzetségből származó Himfyek
szerezték meg. A várat Nagy Lajos király
engedélyével e család egyik tagja, Benedek
építette fel. Amikor elkészült, 1367-ben
új adományul kapta meg a királytól, aki
Szarvaskõnek, nevezi. A Himfyek állandó
rablásaikkal tartották rémületben a
környék lakosságát. A hírre
Mátyás király minden birtokaikat elvette,
és Döbröntét más birtokokkal együtt
Kanizsai Lászlónak adta. Rövidesen azonban
ismét a Himfyeké. 1467-ben már ők adták
zálogba 1100 aranyért Szentgróti Jánosnak
és Hagymássy Miklósnak. II. Ulászló
király 1496-ban Himfy Imrének és
leányának Orsolyának adta új
adományul a várat és tartozékait, majd
amikor Orsolya Essegvári Ferenchez ment feleségül,
Döbrönte várát összes uradalmával
együtt zálog címén adta vejének.
Nádasdy Tamás, a későbbi nádor, amikor
1555-ben összeíratta a dunántúli
várakat, Döbrönte még épségben
állt. További sorsa azonban ismeretlen, a
végvári rendszerben nem szerepelt. Talán egy
török támadás során pusztulhatott el. A
XVIII. század közepétől lakatlan rom.
Kattintás a
kisképre a nagykép megtekintéséhez
Vissza Döbrönte főoldalára
További kisképek az
alábbi slideshow-ban
Alaprajz-képek