Drégely 2008.

Drégely a XIII. század elején, még csak "terra"-ként szerepel, de 1274-ben már "Dragul" néven falu, amely a Kacsics nembeli Marót birtoka, aki azonban a lázadó kunokhoz csatlakozott, ezért IV. László király e birtokától megfosztotta és azt a Hunt-Pázmán nemzetségből származó Dersnek és Demeternek adományozta. Várát első ízben egy 1285-ben kelt oklevél említi "Castrum Dragul" alakban, mint e nemzetség birtoka, melyet feltehetően Demeter comes épített. 1311-1312 között Csák Máté kezén volt. Zsigmond király 1390-ben Tari László mesternek, Ilsvai Leusták ajtónállómesternek zálogosította el, azonban Albert király 1438-ban az Őt megkoronázó Pálóczy György esztergomi érseknek adományozta. Ennek halála után utódjának, Széchy Dénesnek birtokába került, majd ezt követően az esztergomi érsekségé lett. Drégely 1522-ig csak az érsekség várkastélyaként szerepelt.  A vár történelmi jelentősége a török betörés korában kezdődött meg. A mohácsi csatavesztés után ide menekült Várday Pál érsek, később pedig a király tartott benne őrséget. Esztergom és Nógrád eleste után Várday Szondy Györgyöt nevezte kis a drégelyi vár parancsnokává. Veszprém bevétele után a török a Hont vármegyei várak ellen fordult és 1552. július 6-án Ali basa vezetésével 12000 főnyi török sereg érkezett Drégely vár falai alá. A vár feladására történt felszólítás visszautasítása után azonnal megkezdte a mindössze 146 emberrel védett Drégely ostromát. 4 nap után 1552. július 10-én el is foglalta azt. Az ostrom során rommá lőtt várat a török már nem építette fel, hanem a vár alatti Palánk falu területén 1575-ben palánkkal vette körül a templomot.

    Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                        Vissza Drégely főoldalára

      További képek az alábbi slideshow-ban                         Alaprajz-képek