Valószínűleg már Szent István uralkodása alatt erődítmények védték az egri székesegyház és püspöki palota épületeit. A püspökség központját a tatárok 1241-ben feldúlták és felégették. 1248-ban IV. Béla jelentős adományokkal kárpótolta a püspökséget, hogy a helyreállítási munkákat segítse, ekkor indult a székesegyház gótikus stílusú újjáépítése is. A munkát csak Döbrögdi Miklós püspök (1330-61) és utódai fejezték be a XIV. században. 1403-ban Ludányi Tamás püspök csatlakozott a Zsigmond király elleni nemesi felkeléshez. A király, majd a husziták is ostromolták a várat. 1470-75 között építette Beckensloer János püspök a mai napig is álló gótikus palotát a várban. A székesegyházat Nagylucsei Orbán (1487-92), Bakócz Tamás (1493-97) és Estei Hyppolit (1498-1520) püspökök egy új késő gótikus szentéllyel bővítették. Emellett a vár építkezéseit is folytatták. A vár fennmaradt déli kaputornyát ma is Estei Hyppolit festett címere díszíti. A Szapolyai és I. Ferdinánd közötti harcban a vár többször cserélt gazdát. 1542-ben Perényi Péter foglalta el, akinek kapitánya Varkoch Tamás a székesegyház szentélyét lerombolta, a várat két részre választotta szét, és bástyákkal erősítette meg. 1594-ben I. Ferdinándhoz került a vár, aki később Dobó Istvánt nevezte ki várkapitánnyá, aki folytatta az erődítési munkálatokat. Az 1552-es török ostromot a hősiesen harcoló várvédők visszaverték, a török sereg elvonult. A vár már szinte romokban állt, de kijavítását 1553-ban megkezdték, újabb bástyákat emeltek. 1569-ben Octavio Baldigara olasz hadmérnököt bízták meg az erősség újjáépítésének irányításával. A várat hatalmas, újolasz rendszerű, fülesbástyás erőddé akarták kiépíteni, de a munkák még távol voltak a befejezéstől, amikor 1596-ban a török seregek újra megjelentek a falak alatt. Nyáry Lőrinc hétezer emberével védte a várat, de többheti küzdelem után feladásra kényszerült. Ettől kezdve 1687 októberéig a törökök egyik fontos végvára volt. Akkor harc nélkül kivonultak a falai közül. 1702-ben a Habsburgok a külsővárat kezdték lerombolni. 1705-ben Rákoczinak nyolchetes ostrom után adta meg magát a vár. 1710-ig Rákóczi utolsó erőssége volt, majd ezt is megadásra kényszerítették. Attól fogva pusztult a vár. A XX. századi restaurálása után múzeummá alakították.
Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez Vissza a Magyarországi várak oldalra
További képek az alábbi slideshow-ban Alaprajz-képek
