Esztergom 2009.

971 táján került a fejedelmi trónra Géza, aki az esztergomi várhegyet választotta szálláshelyéül és elkezdte az első magyar kővár építését. István király életében fontos diplomáciai és belpolitikai intézkedések színhelye volt a vár. 1241-42-ben a tatárok a megtámadták és elpusztították a várost, de a Simon ispán által védett várat nem tudták bevenni. A árpádház kihalása után a várat sok támadás érte. A mohácsi vész után a szükségessé váló erődítési munkálatokkal alapvetően megváltozik az esztergomi vár jellege. 1526-ban törökök sikertelenül támadták meg a várat. 1527-ben, miután Várday Pál érsek királlyá koronázta Szapolyai Jánost, Habsburg Ferdinánd vette be a várat és itt koronázták királlyá. 1529-ben elfoglalták a törökök, de 1530-ban a Habsburgok kiűzték őket. 1532-ben János király ostromolta meg sikertelenül. 1543-ban a vár a török kezére került. 1596-ban a királyi seregek visszaveszik a várat, amely 1605-ben ismét török kézre kerül. 1683-ban Sobieski János lengyel király és nemzetközi serege kiűzte a törököt. 1685-ben a törökök még egyszer megpróbálták visszafoglalni a várat. 1706-ban Rákóczi kurucai veszik be, de a Habsburg erők hamar visszafoglalják és katonai helyőrség állomásozott benne. 1761-ben Mária Terézia visszaadja a várat Barkóczy Ferenc érseknek (1761-1765). Rudnay Sándor érsek (1819-1831) idején kezdik el a mai székesegyház épületét. 1934-1938 között került sor a királyi palota romjainak feltárására.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                             Vissza Esztergom főoldalára

További képek az alábbi slideshow-ban                                    Alaprajz-képek