1264-ben említik először oklevélben, valószínűleg az Aba nemzetség egyik tagja építtette,. Egy 1270 évi oklevél utalása alapján bizonyos, hogy a vár II. András halálakor (1235) már állt. IV. Béla 1262-63 körül egyik lányának, Anna hercegnőnek adta Füzért és uradalmát. Az 1270-ben V. Istvánként trónra lépő herceg a várat Endre várkapitány fiainak adományozta. 1285 után a vár Aba Amadé birtokába került. A rozgonyi csata (1312) után Károly Róbert az Amadé fiaktól elkobozta és Drugeth Fülöpöt nevezte ki várnaggyá. Zsigmond király elzálogosította, majd 1389-ben Perényi Péter fiainak adományozta. A XV.és a XVI. században jelentős építkezéseket folytattak Füzéren. 1526-ban Perényi Péter koronaőr Szapolyai János koronázása után a koronát Visegrád helyett Füzérre szállíttatta és egy évig ott rejtegette. 1567-ben a Báthoriak szerezték meg a birtokot. 1603-ban Báthori Erzsébet révén a Nádasdy család kezére jutott. 1626 körül rövid időre Bethlen Gábor csapatai szállták meg. A Wesselényi-összeesküvés miatt Nádasdy Ferenctől 1670-ben birtokaikat, köztük a füzéri várat is elkobozták, és az a királyi kincstár kezelésébe került. A Kamara német őrséget helyezett ki a várba, de kevéssé törődött a vár állapotával. Mivel a vár hadászati jelentőségét elvesztette, 1676-ban a császári katonaság lakhatatlanná tette és elhagyta. Az 1686 óta birtokos Károlyi család 1934-1936 között állagvédelmi munkákat végeztetett rajta.
Kattintás a kisképre a nagy megtekintéséhez Vissza Füzér főoldalára
További képek az alábbi slideshow-ban Alaprajz-képek
