Magyaregregy

A vár építésének időpontja nem ismert, valószínűleg a tatárjárás után épült, első említése csak az 1316-ban történik, amikor Károly Róbert király Bogár István mester részére kiadott adománylevelét átírja és megerősíti annak birtokában, ,,Castrum Mare" név alatt. 1347-ben a vele rokon máréi Gunyafiak, Domokos és István 50 márkáért Becsei Töttösnek és Vesszősnek zálogosítják el. E két család 1358-ban egymás közt osztja fel a várat és annak tartozékait. A Gunyafiak 1393-ban visszaszerzik e zálogbirtokait, ami ellen bátmonostori Töttös László 1406-ban és 1407-ben tiltakozik. Gunyafi Mihály e birtok felét 1432-ben a pécsi püspöknek zálogosítja el, de a következő évben már közte és bátmonostori Töttös László között ítéletileg osztják fel a várat és uradalmát. A máréi uradalom örökösödési szerződés alapján 1505 előtt a Várady család tulajdonába került. Amikor Várady István a mohácsi csatában életét vesztette, Mihály nevű bátyja a várat erőszakkal foglalja el, de Várady Istvánné parancsára Bakics Pál ostrommal visszavette. Pécs elfoglalása után Máré vára is a török kezére került, s 1545-ben a mohácsi szandzsákhoz csatolták. Horvát Márk szigetvári várkapitánysága idején rác-törökök és magyarok lakták a várat, akiktől 1561-ben Zrínyi Miklós foglalta el és adta vissza a Várady családnak. A vár valószínűleg a XVI. században lőporrobbanás és tűzvész következtében pusztult el, mert a XVII. század végén kelt oklevelek már mint elhagyott romot említik a pécsi püspök birtokában.

Kattintás a kisképre a nagy megtekintéséhez                                Vissza a Magyarországi várak oldalra

További képek az alábbi slideshow-ban                    Alaprajz-képek