Nógrád 2008.

Hazánk legrégibb kővárai közé tartozik. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de valószínűleg az itt élt szláv és bolgár törzsek vetették meg a kővár alapjait, melyet Novigrádnak, Újvárnak neveztek. Okleveles adataink 1108-tól vannak az akkori királyi várról. IV. László király, I. Tamás váci püspöknek adományozta az 1274-1284-es évek között. A tatárjárástól a XV. századig kevés adat van a várról. A Zsigmond király halála utáni évtizedekben a váci püspök erősítette meg falait. Nagyszabású kiépítése Báthori Miklós püspök nevéhez fűződik 1475-1506 között. Szapolyai János birtoka 1526-ban, kitől 1527-ben Ferdinánd serege foglalta el, és tartotta kezében 1544-ig, amikor Buda eleste után, a török közeledtének hírére az őrsége gyáván megfutamodott. Az elhagyott várat Mohamed budai pasa és Husszein esztergomi bég katonái harc nélkül szállták meg. Mátyás főherceg, Pálffy Miklós és Tiefenbach Kristóf fővezérek egyesített serege 50 évi megszállás után 1594 február 27-én szabadították fel Nógrádot. 1598-ban a török újabb támadást intézett ellene, de az ostrom nem járt sikerrel. A következő időszakban a vár többször cserélt gazdát. Az ostromok során sérült nógrádi vár megerősítését 1655-ben az Ország Rendjei rendelték el. 1663-ban Nadányi Miklós várkapitány ellenállás nélkül átadta a törököknek. 1685-ben a villámcsapástól felrobbant lőporraktár hatalmas rombolást végzett a védőfalakban, ezért a török a még épen maradt részeket is felgyújtotta, és a várat elhagyta. A vár az 1708-es megerősítése sem volt alkalmas arra, hogy komolyabb ostromot kiálljon, ezért a császári csapatok közeledtének hírére 1709 októberében a kurucok szétrombolták. A császáriak rövidesen elfoglalták, és a még álló falakat is lerombolták.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                                Vissza Nógrád főoldalra

    További képek az alábbi slideshow-ban                                    Alaprajz-képek