Sárospatak 2019.

A vár építése a tatárjárás után, 1250-ben kezdődött el. A XVIII. századtól Vörös-torony néven ismertté vált XIII.szd-i torony volt Patak várának magja és legkorábbi része. A Baksa nemzetségnek 1300 után megszerzett pataki várát 1321-ben Károly Róbert a elcserélte, és király birtok maradt egészen 1390-ig, amikor is Zsigmond király Perényi Miklós adományozta. Perényi halála után 1429-ben ismét koronabirtok lesz, melyet a király 1436-ban Pálóczy György esztergomi érseknek adományozott. A husziták 1440-ben elfoglalták a várat, 1459-ben Mátyás király vezéreinek sikerült visszafoglalni, és így Patak ismét a Pálóczyak birtoka lett. A mohácsi csatában Pálóczy Antal, életét vesztette. A várat Perényi Péter erdélyi vajda elfoglalta, s a füzéri várában őrzött koronát és koronázási jelvényeket csak Sátoraljaújhely és Patak vára ellenében volt hajlandó kiadni I. Ferdinándnak. Perényi 1548-ban meghalt, így a birtokot a várral együtt fia, Gábor örökölte, aki 1567-ben örökös nélkül hunyt el, a vár Miksa király kezébe került, aki 1573-ban Dobó István fiának Ferencnek elzálogosította. 1605-ben Bocskai István foglalta el Patak várát, 1608-ban Lórántffy Mihály vette zálogba, 1517-ben I. Rákóczi György birtokába jutott. Halála után I. Rákóczi Ferencé lett. II. Rákóczi Ferenc Ide hívta össze 1708 novemberében az országgyűlést. 1710-től Sárospatak az osztrák kincstár birtoka lett. A várat és a várost 1737-ben tűzvész pusztította. 1776-ban újra a kincstár kezére került. 1806-ban 1829-ben, 1841-ben, majd 1891-ben, akkor már a Windischgraetz család tulajdonában lévő várat, többször átépítették.

Kattintás a kisképre a nagy megtekintéséhez                             Vissza Sárospatak főoldalra

                                                           További képek az alábbi slideshow-ban                                                    Alaprajz képek