Sümeg

A Dunántúl vulkanikus hegyei között, Veszprém megye nyugati határához közel fekszik. Valószínűleg a tatárjárás után, 1260-70 körül, a veszprémi püspök építtette meg a vár magvát a kúp alakú hegyre. Első említése 1292-ben történt, amikor Miklós nádor foglalta el Martell Károly részére. Ezután III. András visszaadta a veszprémi püspöknek. Mátyás halála után Habsburg kézre került, de Kinizsi Pál Nagyvázsonnyal együtt visszafoglalta. Amikor a török 1543-ban elfoglalta Székesfehérvárt, a veszprémi székesegyház kincseit a sümegi várban helyezték el. A török először 1544-ben foglalta el, de a vár rövid idő múlva felszabadult. 1552-tõl, mintegy kétszáz éven át Sümeg volt a püspökség székhelye. Bethlen Gábor hadai előtt 1620-ban Sümeg vár védői is megnyitották a kapukat. 1664-ben az erre visszavonuló török sereg megostromolta a várost, azt elfoglalta és felgyújtotta, a vár is kigyulladt. A Rákóczi szabadságharc során Vak Bottyán vezéreinek önként hódolt meg a vár őrsége. Heister tábornok 1709-ben foglalta vissza a császári csapatokkal. A várat négy év múlva, hadgyakorlat ürügyén felgyújtották és használhatatlanná tették. Napjainkban újjáéled a vár. Hatalmas udvara sokféle előadásnak, koncertnek, várjátéknak ad otthont.

        Kattintás a kisképre a nagy megtekintéséhez                        Vissza a Magyarországi várak oldalra

           További képek az alábbi slideshow-ban                                                                              Alaprajz-képek