Szécsény nevét 1219-ben említették először az oklevelekben, részben a Kacsics nemzetség birtokaként, részben pedig a nógrádi várszerkezethez tartozó helyként. 1453-ban már a vármegye is itt tartotta közgyűléseit. A török terjeszkedésének hatására az 1546 évi országgyűlés határozata alapján a vár birtokosa és kapitánya, Losonczi István, palánkkal és sáncárokkal is megerősítette Szécsényt. 1544-ben a törökök támadást indítottak a város ellen, de Losonci István katonái visszaverték az ellenséget. A várat 1550-ben, az újabb támadás idején Losonczy bírta, akit az uralkodó később Temesvár védelmére rendelt. Szécsényt az Ali pasa vezette török had 1552. szeptember 6-án foglalta el; Avár ezután sokáig sínylett török rabságban, amelytől Tiefenbach és Pálffy seregei szabadították meg 1593-ban. Ezután a császáriaktól szenvedett sokat, akik 1600. március 23-án éjjel kinyitották a város kapuit, és a lakosokat, nőket, úgy mint a gyermekeket, lemészárolták. A régi várból később csak egy kerek torony és egy bástyafal maradt meg. A Gros-féle várkastélyt, a régi vár helyén, a 18. században építették. Eredetileg a gróf Forgách család tulajdona volt.