Szerencs 2019.

A XII. században a johannita lovagrend alapított itt kolostort. 1217-ben történik első említése. Az 1420-as évek körül Szerencs és környéke Brankovics György szerb despota birtoka lett. A 1490-ben már mezőváros, a Rákóczi család birtoka volt; 1507-től pedig Szapolyai János volt a helység ura. 1558-ban foglalta el Némethy Ferenc tokaji kapitány. A hegy lábát körülölelő mocsár egyik kiemelkedésén építtette fel reneszánsz castellumát. A kétszintes, délnyugati sarkán toronnyal és fallal erődített palota késő középkori udvarház formára utal. Némethy halála (1565) után különböző birtokosok kezén volt hosszabb-rövidebb ideig a vár, majd 1580-ban, zálogbirtokként Rákóczi Zsigmondnak adta a Szepesi Kamara. Az új birtokos még azon évben építkezni kezdett. A későbbi építkezések során kelet felé újabb két traktussal, dél felé pedig bástyás külső várral bővítették a várat. Rákóczi Zsigmond halálával lezárult Szerencs várának fényes korszaka. Fiai Sárospatakon építkeztek, a vár rezidencia-szerepe megszűnt. A harmincéves háború során 1644-ben császári kézre került vár kemény ostrom után jutott vissza I. Rákóczi György fejedelem kezére. A XVIII. század derekára már a Rákóczi Julianna ágának kezén maradt (Erdődy család). Később lebontották az északi tornyot, csupán a keleti szárny három traktusában maradtak lakóhelyiségek. A 19. században már egy birtokos maradt csupán, a Szirmay család. A reneszánsz lépcsőt lebontva belső lépcsőházat készíttettek, majd a század végén a tó felőli oldalon teraszt csatlakoztattak a várhoz. Kisebb átalakításokkal lényegében ez őrződött meg napjainkra a reneszánsz várkastélyból.

                                                Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                          Vissza Szerencs főoldalára

    Alaprajz képek