Szigliget 2011.

A Balaton északi partján, Keszthely és Badacsony között lévő félszigeten, számos vulkanikus dombon található a település. IV.Béla 1260-ban adományozta Szigligetet a pannonhalmi bencéseknek. Favus apát építtette a várat, amit 1262-ben a királlyal elcserélt Debréte, Alma és Bak birtokokaiért. A király Pok Móric grófra bízta, itt őrizték a Mórichidai premontrei prépostság gazdag egyházi felszereléseit, kincseit is. 1445-ben az Újlakyak birtokai között sorolták fel, 1521-ben a Tóti Lengyel család szerezte meg. A mohácsi csata után I. Ferdinánd Török Bálintnak adományozta. Török Bálint Imre deákot nevezte ki a vár kapitányává, aki azonnal hozzálátott a középkori vár korabeli harcászati követelményeinek megfelelő átalakításához. 1613-ban elrendelték - más várakkal együtt - Szigliget várának őrséggel való ellátását. A hódoltság végén a Lengyel család birtokát képező Szigliget vára elvesztette hadi jelentőségét. Javításaival senki sem törődött, így lassan pusztulásnak indult. A XVII. század végén villámcsapás következtében a vár legnagyobb része leégett, majd a még álló épületek lerombolását I. Lipót király rendelte le. A Rákóczi szabadságharc idején a kuruc seregek a várat már nem használtál, fokozatosan romba dőlt, köveit a lakosság széthordta.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                     Vissza a Szigliget főoldalára

                                           További képek az alábbi slideshow-ban                                                                             Alaprajz-képek