Várgesztes

A gesztesi vár építésének pontos idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően a honfoglalástól itt birtokos Csák nemzetség valamelyik tagja építhette a tatárjárás után. A várat először az 1326-ban kelt oklevélben említették, amely szerint Károly Róbert király a Csák nembeli István fiaitól, Pétertől és Istvántól csereképpen vette át. Várnagyát chóri Nagy Péter fiát Tamást 1331-1360 között kiadott oklevelek gyakran említik. A királyi várban tartózkodott 1360-ban Nagy Lajos, 1387-ben Zsigmond király, 1388-ban pedig Mária királyné. Gesztes várát Albert király 1438-ban Rozgonyi Istvánnak zálogosította el. Rozgonyi János királyi tárnokmester 1460-ban Újlaky Miklósra ruházta át. A Rozgonyiak ennek ellenére 1464-ben még jogot tartottak ugyan a birtokhoz, , de még 1492-ben is az Újlaky család birtoka volt. A mohácsi csatavesztés után, 1529-ben ostromolta először a török a várat, de csak 1543-ben foglalta el. Rövid idő után újra magyar kézre került, majd 1558-ban a királyi sereg szállta meg, de még ebben az évben újra a török lett az úr, majd pedig 1605-ben Bocskai foglalta el. A gyakori harcok során súlyosan sérült várat 1652-ben a Komárom megyei gyűlés helyreállíttatta, de ezután már hadi jelentőségét vesztve, karbantartásával senki sem törődött. Véglegesen a XVIII. században pusztult el, amikor a birtokos Esterházi József engedélyével a vár köveit a majki kamalduli-rendház építkezéseinél használták fel.

   Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                      Vissza a Magyarországi várak oldalra

     További képek az alábbi slideshow-ban                                           Alaprajz-képek