Vasvár- Vasvári sánc 2008.

A Vasvári sánc a Rába-völgyből nyíló medencében, a középkori megyeszékhely, Vasvár belterületéről vezet a Zalába torkolló Sárvíz patakig. Vonala keresztben szeli át a Hegyhátot. A 12-15 méter széles földhányás nyugati oldalán 10-12 méter széles árok van. Nyugati oldalán a vörösre égett föld annak az egykori faszerkezetnek a bizonyítéka, ami a X. századi magyar sáncokat jellemezte. A töltést egyszer megújították. A hosszú töltésen, Vasvártól 3 kilométerre délre nyílt az egyetlen, eredetileg szűk, alig 2 méter széles átjárás. Ezen halad át a Római Katonák útja, amely a neve ellenére nem római út volt, mert hiányzik a töltése, és egyébként sem illeszkedik a vidék római úthálózatához. A Katonák útja első említése 1515-ből maradt fenn. A Katonák útja elnevezés is a latin via Exercituus (Hadsereg útja) magyar megjelölése. A hegyháti utat, amely Székesfehérvárról Veszprémen át vezetett Stájerországba és Itáliába, katonai és kereskedelmi célra használták, kezdetben a magyar kalandozó hadjáratok útja volt. A dunántúli szakasz a Katonák útja elnevezést feltehetően Nagy Lajos nápolyi hadjáratai idején kapta, amikor a hadsereg több menetben vonult rajta Itáliába és vissza. Az út és a sánc találkozásánál a szűk átjárót ma Vaskapunak.

       Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                Vissza Vasvár főoldalára

További képek az alábbi slideshow-ban