Vép

A Borza-patak mentén álló várkastély őse a XIII. század második felében épült. 1496-ban az Erdődy főúri család tulajdonába került és közel öt és fél évszázadig a birtokukban maradt. A háborúkban elpusztított erődített nemesi udvarház helyére újabb rezidenciát emeltek. A XVI. századi új épületet az akkoriban uralkodó reneszánsz stílus szerint készítették el. A tágas, nagy ablakok által világos szobákat cserépkályhákkal fűtötték, külső homlokzatát sgrafittós vakolatdíszítéssel és fecskefarkas orompártázattal díszítették. Az egykori feljegyzések szerint a várat előbb a XVIII. században barokk, majd 1850 körül a romantikus stílus irányzatai szerint formálták át. A korszak rossz közbiztonsága miatt szükségessé vált az erődítések kialakítása is, amit a külső kőfal és magának a palotaszárnynak magas tornyokkal való kiegészítése jelentett, melynek bejáratát felvonóhidas kaputorony védelmezte. A lőrések mögött megbújó szolgaszemélyzet lőfegyvereivel sikeresen védekezhetett kisebb lovasportyák ellen, de az ágyúkkal támadó ellenséges hadnak már nem tudtak volna ellenállni. Szerencsére a Rákóczi szabadságharc bukása után sem rombolták le, csak külső erődítményeit szüntették meg. Épületeit a II. világháborúig végig lakták és gondozták. A II. világháború hadi eseményei elől lakói elmenekültek, az épületeket teljesen kifosztották, nagy értékű berendezését széthordták.

 Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                      Vissza a Magyarországi várak oldalára

 További képek az alábbi slideshow-ban                              Alaprajz-képek                           Kastély belső