Visegrád - Fellegvár

A vár legkorábbi részeinek megépülése IV.Béla királynak az ország védelmét fokozó építő tevékenységéhez köthető, a munkálatok 1246-1247-ben kezdődtek. A király 1259-ben a királynénak adományozta. III. Endre halála után, 1301-ben a vár Vencel király cseh katonáinak a kezére került. A csehektől Csák Máté foglalta el. Károly Róbertnek 1317-ben sikerült hosszú ostrom és nagy áldozatok árán elfoglalni. A fellegvárba került a szent korona, amelyet megszakításokkal ugyan, de két évszázadon át itt őriztek. Itt halt meg Károly Róbert 1342-ben, valamint II. Károly király is 1386-ban. 1387-es megkoronázása után Zsigmond is Visegrádon tartotta hivatalos székhelyét. A várat 1526-ban az ide menekült környékbeliek és a márianosztrai pálosok védték meg a töröktől. Ferdinánd 1527-ben elfoglalta.1532 tavaszán János király serege ostrommal vette be. 1544-ben Mehmed budai pasa foglalta el. 1595 kora őszén Mátyás főherceg vezetése alatt álló keresztény sereg, Pálffy Miklós és Aldobrandini vezetésével ostrom alá vette a visegrádi várat, szeptember 12-én Piri aga várparancsnok megadta magát. 1601-ben megkezdték a vár kijavítását. 1605-ben harc nélkül megadták magukat Khodsa Murat pasának. 1684-ben Lotharingiai Károly ostrommal foglalta el. 1685-ben a törökök megtámadták, a védelem szabad elvonulás feltétele mellett meghódolt. Az 1686. évi hadjárat alkalmával Visegrád is a keresztény seregek kezébe került. A következő években a császári csapatok a törököket visszaszorították. A visegrádi vár feleslegessé vált, az épületet kiürítették, majd a falakat megrongálták.

    Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                      Vissza Visegrád főoldalára

                                             További képek az alábbi slideshow-ban                                                                                            Alaprajz-képek