Visegrád - Salamon torony

A tatárjárás után kezdődött az új visegrádi vár építése. Az alsóvár építési idejének pontos ideje meghatározására nincs adat. A fellegvárat egy hosszú, két őrtoronnyal megerősített völgyzárófallal kötötték össze a Duna partján épült négyzetes toronnyal. A völgyzárófalakon vezetett át az országút, amelyet az északi falnál kaputorony, a délinél pedig egy egyszerűbb kapu zárt le. Az alsóváron belül egy hatalmas hatszögletű lakótorony emelkedett. A támadásnak jobban kitett északi oldalt tömör sarkantyú védte.  A vár 1300 után Vencel király, majd Csák Máté kezére került, akitől Károly Róbert hívei 1317-ben ostrommal szerezték meg. 1323 után, amint a királyi udvar visszaköltözött az ország közepére, jelentős építkezések indultak a királyi székhellyé emelt Visegrádon. Károly Róbert először a vár erősítését és udvara számára lakhatóvá tételét kezdte meg. Az alsóvár lakótornya körül egy belső, négyzetes alaprajzú várfalövet építettek, melynek magasabban fekvő keleti felén zárt teraszt alakítottak ki. Ezen helyezkedett el a vár kútja és itt állt egy pénzverőház is. Erről a teraszról vezetett át egy híd a lakótorony harmadik szintjén újonnan kialakított, felvonóhíddal védett bejárathoz. Az alsóvárban újabb építkezésekre csak a XV. század végén került sor. Mátyás király korában készülhetett el a lakótorony melletti ciszterna, ekkor építhették fel a belső vár nyugati oldalát és délnyugati sarkát övező ágyúteraszt.  1527-ben Ferdinánd hívei kezére került. Ekkor a visegrádi viceprovison (aludvarbíró) helyreállította a lakótornyot, amelyet "vízitorony"-nak neveztek. Ezért a királytól nemességet és birtokot kapott. 1532-ben János király emberei szállták meg Visegrádot. Az alsóvár spanyol védői ekkor a fellegvár feladása után még több hónapig kitartottak. 1540-ben újra Ferdinánd seregei ostromolták sikerrel az alsóvárat. 1544-ben a törökök kezdték meg Visegrád ostromát. Tüzéreiknek sikerült az alsóvár lakótornyának déli sarkát leomlasztaniuk. A leszakadt hatalmas faltömb kidöntötte a belső vár déli falát is, ezért a védők feladták a reménytelen küzdelmet. A törökök nem állították helyre a romos falakat, csak beköltöztek közéjük. 1595-ben foglalták vissza várat a keresztény seregek, de csak 1605-ig maradt kezükben. Az újabb török uralom ezután egészen 1684-ig tartott. Bár 1685-ben rövid időre újra török kézre került Visegrád, 1686-ban végleg felszabadult. Ezzel azonban végképp el is veszítette katonai jelentőségét.

Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                 Vissza Visegrád főoldalára

További képek az alábbi slideshow-ban                                     Alaprajz-képek