Visegrád - Sibrik domb

A Sibrik-domb tetejéről a Dunára néző vár volt az eredeti Visegrád (magas vár). Először a IV. században a rómaiak emeltek itt egy háromszög alakú külső fallal körülvett erődöt, amelynek minden oldala hosszabb volt 100 méternél. Számos torony védte a falakat és 372-ben egy nagyobb őrtornyot is építettek. Az V. században a római helyőrség elhagyta az erődöt. A IX. században bevándorolt szlávok az erőd maradványait felhasználva korai szláv várat építettek a Sibrik-dombon. A romok a X. században is jó állapotban voltak, amikor Géza fejedelem megerősíttette a falakat. A XI. század elején István király a várat vármegyeszékhelynek és a helyi ispán székhelyének tette meg. Kőből lakóépületet építtetett a falakon belül a délkeleti oldalon. Az 1081-es koronáért folyó harc során a félreállított Salamon királyt szent László a vár egyik tornyába záratta, a visegrádi alsó vár tornya a Salamon torony ekkor még nem létezett. A tatárok 1242-ben elfoglalták és lerombolták a várat. Ezután már nem építették újjá, hanem egy új fellegvárat és alsó várat (Salamon torony) építettek a közelben IV. Béla tatárjárás utáni várépítési programjának keretében. A római kori falak és a XI. századi palota alapjainak egy nagy része megmaradt. A Duna felöli oldalon az őrtorony alapjai is látszanak.

     Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                                     Vissza Visegrád főoldalára

További képek az alábbi slideshow-ban                      Alaprajz-képek