Zalaszántó - Tátika

A Tátika hegy nevét első ismert birtokosától, a Tátika nemzetségből kapta. Kaplony nembeli Zlandus veszprémi püspök 1246-57 között felépítette Tátika felső és alsó várát, és azokat 1257-ben a veszprémi püspökségnek adta át. Tátika 1342-ig volt a veszprémi püspökség birtoka. Valószínűleg királyi adományként került a csáktornyai Laczkfiak birtokába Tátika. Zsigmond Laczkfi István nádort lefejeztette, és birtokait, köztük Tátika várát is elvette. Mint királyi vár 1397-ben Kónya bán fiainak kezébe került, de két év múlva, 1399-ben már ismét Zsigmondé. A király a XV. század elején 8020 aranyforintért Tátika várát Sárfeneki Frigyesnek zálogosította el. Zsigmond 1404-ben a zálogbirtokot visszavette ugyanezért az összegért. A király 1406. november 19-én Eberhard  váradi püspöknek, továbbá unokaöccsének Albeni Rudolf fiainak Petermannak, Jánosnak és Rudolfnak új adományként adta Tátika várát. Egy 1423-ban kelt oklevél szerint a vár gersei Pethő Jánosnak tulajdona. Kecsethy Márton püspök a várat 1538-ban ostrommal elfoglalta, és az ott talált közel 100 000 forint értékű kincset elrabolta.   A török 1589-ben Tátika várat kirabolta, és úgy látszik, le is romboltatta. Egy 1592.évi oklevél már ,,castrum dirutum""nak, romlott várnak nevezi. Sorsa véglegesen 1713-ban pecsételődött meg, amikor Mercy császári tábornok hadgyakorlat ürügyén felgyújtatta. A Pethõ család kihalta után, 1714-ben a Festetics család szerezte meg Tátika romvárát.

     Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez                            Vissza a Magyarországi várak oldalra

További képek az alábbi slideshow-ban                                          Alaprajz-képek