Túrony falu a római kori út (viam lapidosam) mellé települt a korai
évszázadokban. A falu neve Turul volt, mint azt egy 1237-ből való örökösödési
okiratban olvashatjuk. Túrony környéke nagyhatalmú Kán nemzetségé volt a XIII.
században, de a falu birtokosaa a Zydoy (Zydov) nemzetség volt. 1290-ben villa
de Turul néven szerepel. A templom a XIII. században már biztosan állt, jelentős
része a mai napig megmaradt a református templom falaiban, ez alkotja a hajó
keleti részét, mintegy 10,8 m-es hosszúságban. A XV. században lebontva az
Árpád-kori szentélyt, de a pelyvás falazóhabarcs alapján az Árpád-kori hajó
keleti falát részben meghagyva, sokszögzáródású, támpilléres, ritkán alkalmazott
szerkezetű, a poligonoldalak felett cikkelyekkel záródó, egyenes vállvonalú
gótikus szentélyt építettek, amely hatalmas, elszedett, csúcsíves diadalívvel
nyílik a szentéllyel csaknem azonos szélességű hajóba. A kztatók úgy vélik, hogy
a munkálatok összefüggésbe hozhatók XXIII. János pápa 1414. június 4-i
búcsúengedélyével a pécsi egyházmegyei Thuron-ban lévő Szűz
Mária-plébániaegyháznak. A gótikus szentély emelését követően, a hajó
északkeleti támpilléréhez építve, nagyméretű, 9,5 x 4 m-es sekrestyét csatoltak
a templom oldalához.
Kattintás a kisképre a nagykép megtekintéséhez Vissza a templomok oldalára
