Románkori templomot Kopácson, mesterséges dombra építették. A dombot a kitermelt föld helyén létrejött széles árok vette körül. Helyben égetett téglából építették, melyhez egy korábbi építmény római kori nagy formátumú tégláit is felhasználták, a diadalív északi pillérébe beépítve. A gazdag téglapárkányú szentély és hajó, a kőből faragott bélletes kapuval 13. század közepén már állt. Az ugyancsak téglából rakott, ikerablakokkal díszített harangtorony pár évtizeddel később épült. A plébániatemplomnak már 1342-ben Szent Mihály arkangyal volt a védőszentje. A hajóbelső nyugati részén található karzat, később épült. A karzat beépítésével egyidőben nyitották egybe a toronybelsőt a hajóbelsővel. A templom 1526 és 1653 között átmenetileg evangélikus templom volt. A szentély és hajóbelső terében látható falképek, festéstöredékek nyolc festési periódust mutatnak be.