Pécs - Jakabhegy
Jakabhegy
pálos
kolostorának romja Pécstől nyugatra, a
Mecsek-hegységben, az 592 m
magas Jakab-hegy fennsíkjának közepén
fekszik. Bertalan, a burgundiai
származású pécsi püspök 1225
körül a Mecsek erdeiben élő remetéket
összegyűjtötte, és számukra a patacsi
birtokán lévő hegy tetején Szent Jakab apostol
tiszteletére kolostort építtetett. Így
keletkezett a pálosok egyik legkorábbi rendháza. A
kolostor titulusáról ekkortájt vette fel a
Jakab-hegy nevet a hegy, amelyet addig patacsi hegynek neveztek. A
barátok a tatárjárás elől az erdőkbe
menekültek, majd a vész elmúltával
visszatértek kolostorukba. 1334-ben az erdei zsiványok
háborgatásai miatt a jakabhegyi pálosok
leköltöztek egy időre a Jakab-hegy délkeleti
lábánál fekvő patacsi Szűz Mária
kolostorba, mely mára nyomtalanul elpusztult.
Visszaköltözésük után néhány
évre, 1351-ben Pók nembeli Tadenkai Luchardi fia Apor
mester szőlőt adományozott nekik. A kolostorban a
török hadak megjelenésekor, 1543-ban szűnt meg az
élet. A hódoltság után a pálosoknak
nem sikerült visszaszerezniük egykori jakabhegyi
területeiket és a romosodó rendházat,
helyettük másutt kaptak birtokot, és Pécsett
telepedtek le. Jakabhegy a pécsi székeskáptalan
birtokába ment át 1736-ban, ahol Fonyó
Sándor nagyprépost a még használható
állapotban lévő templom mellett a középkori
alapokon újjáépíttette a kolostort. Ennek
lakói már nem pálos szerzetesek voltak, hanem
világi remeték, kik kezük munkájával
tartották fenn magukat, továbbá nyugalomra
vágyó világi és a püspök
által penitenciára utalt egyházmegyei papok.
Miután II. József 1786-os rendelete a remetéket
szétoszlatta, a kolostor berendezéseit és
bútorait elárverezték, a lakatlanná
vált épületek pusztulásnak indultak. 1819-ben
a falai közt tanyázó rablók miatt a helyi
földesurak a kolostor tetőzetét leszedették,
és a templomot lerombolták.
Kattintás a kisképre a
nagykép megtekintéséhez
Vissza a templomok oldalra
További képek az alábbi
slideshow-ban
Alaprajz-képek